A szeletelés története – lendkerék és gravitáció a gasztronómia szolgálatában

A szeletelőgépek története nem ma kezdődött, de az biztos, hogy azóta is hűséges társai a gasztronómiának. Az első szeletelőgép valamikor a 19. század végén jelent meg Európában. Képzeljük el: egy függőlegesen felszerelt penge, amit egy lánccal hajtott kocsi mozgatott előre-hátra, és mindehhez egy lendkerék biztosította az energiát. Az egészet egy ügyes felhasználó irányította, aki nem csak szeletelt, de egy kicsit talán izzadni is kellett közben.

Ez volt az első lendkerekes szeletelőgép, amit az 1940-es évek végéig gyártottak. Amíg nem jött el az elektromosság a francia falvakba, addig ez a gép uralta a szeletelést. Az 1950-es évek aztán új korszakot hoztak: megszületett az elektromos meghajtású, úgynevezett gravitációs szeletelőgép. A sonkát lejtve helyezték el a gépen, így saját súlya tolta neki a pengének. Mondhatjuk, hogy a gravitáció is bekapcsolódott a munkába.

A gravitációs szeletelők főként Franciaországban terjedtek el gyorsan, míg Olaszország, Németország és Svájc inkább a vertikális, azaz függőleges szeletelési technikát részesítette előnyben. Miért is? Nos, a vertikális szeletelő tisztább vágást eredményezett, hiszen a termék kevésbé súrlódott a gép lemezén vagy a penge burkolatán. Az ilyen szeletelők nem fáradtak el a keményebb, nehezebben kezelhető ételekkel sem, legyen az akár egy nagyobb sonka vagy egy vastagabb húsdarab.

A technológia két arca: szíj és fogaskerék

A szeletelők meghajtásának két alapvető típusa alakult ki az idők során: a szíjhajtás és a fogaskerék meghajtás. A szíjhajtású gépeknél azonban volt némi probléma a kezdetekben. A gumi szíjak zsírosak lettek, kiszáradtak, és idővel megnyúltak, ami gyakran a szeletelő meghibásodásához vezetett. Ki ne emlékezne arra a pillanatra, amikor épp nyers sonkát próbáltunk szeletelni, de a gép inkább feladta a küzdelmet?

A fogaskerekes modellek viszont megbízhatóbbnak bizonyultak. Hosszabb élettartammal és nagyobb teljesítménnyel dolgoztak, ám ha egyszer meghibásodtak, a javításuk már sokkal bonyolultabb volt. A technikusoknak alaposan ismerniük kellett a különböző modelleket és beállításokat, hogy életet leheljenek a gépbe.

Napjainkban már szinte semmi különbség nincs a két meghajtású gép között. A modern szíjak már szintetikus anyagokból készülnek, így kopásmentesek és tartósak. A szeletelőgépeket ma már inkább forma, kivitel és a szeletelni kívánt ételek típusa alapján választjuk.

Lendkerekes szeletelők: Egy csipet múlt a konyhában

Vannak azonban dolgok, amelyek nem mennek ki a divatból. A lendkerekes szeletelőgépek ma is a palettánkon szerepelnek, és egy kicsit visszahozzák a régi idők eleganciáját. Ezek a gépek valódi műalkotások, a tradíció és a modern technológia találkozásai. Egy ilyen szeletelőgép nemcsak eszköz, hanem egy darabka történelem is a konyhában.

Berkel – A tökéletesség szinonimája

Ha szeletelőgépről van szó, akkor a Berkel név nem ismeretlen a szakmában. Wilhelmus Adrianus Van Berkel találmánya a szeletelés művészetét hozta el a konyhákba még 1898-ban. Az első mechanikus szeletelőgép, amit ő alkotott, a "Berkel Model A" nevet viselte, és azóta is a megbízhatóság és precizitás szinonimája. Van Berkel olyan rendszert talált ki, ahol a penge és a szeletelni kívánt termék szinte együtt táncoltak, a szeletvastagságot pedig egy egyszerű kart elmozdítva lehetett beállítani. Mindezt egy lendkerék hajtotta, ami a mechanikai pontosságot biztosította.

A Berkel ma már nem csupán egy márkanév, hanem egy életérzés. Aki a Berkel világába lép, az a minőség, az elegancia és a tradíció ötvözetével találkozik. Ezek a szeletelőgépek nemcsak funkcionálisak, hanem valódi műalkotások is, amelyek örömmel töltik el a szemünket és az ízlelőbimbóinkat egyaránt.

Múlt és jövő egy gépben

A Berkel nem csak nosztalgia. Az évek során a cég folyamatosan fejlődött és újított. A precíziós mechanika találkozik a modern anyagokkal és technológiával, így ma is a legmagasabb színvonalat nyújtják. Ezek a gépek nem csak szeletelnek – szinte életre keltik a gasztronómiát. Az egyedi olasz design egyértelműen a világ minden táján megnyeri magának a felhasználókat, és a Berkel név továbbra is a szenvedély, a minőség és a tökéletesség szinonimája.

Berkel – A szenvedély művészete, 1898 óta.

A Berkel gépek ma is olyan precizitással és pontossággal működnek, hogy a szeletelt ételek nemcsak finomak, hanem látványosak is. Akár egy vintage modellről van szó, akár egy modern darabról, a Berkel mindig hozza azt a minőséget, amit több mint egy évszázada képvisel. A legelső szeletelőgéptől kezdve egészen a mai modellekig – a Berkel név sosem hagyott cserben senkit.

A Berkel nem csak egy gép – ez egy életérzés, ami összeköti a múltat a jövővel.