Berkel Red Line RL 300 szeletelőgép
Berkel Red Line RL 300 Szeletelőgép Professzionális kézi szeletelőgép, gravitációs adagolás, 300 mm késátmérő Elektromos szeletelő, modern, elegáns designrendkívüli teljesítmény a professzionális funkcióknak köszönhetőenspeciális alumíniumötvözet szerkezetkrómacélpenge professzionális profillalkönnyen használható legmodernebb...
Gyártó: Berkel
A gyártó további termékei >
Szakértő
ügyfélszolgálat
Hatalmas
raktárkészlet
100% pénzvisszafizetési
garancia
Termékcsere
garancia
Berkel Red Line RL 300 Szeletelőgép
Professzionális kézi szeletelőgép, gravitációs adagolás, 300 mm késátmérő
Elektromos szeletelő, modern, elegáns design
rendkívüli teljesítmény a professzionális funkcióknak köszönhetően
speciális alumíniumötvözet szerkezet
krómacélpenge professzionális profillal
könnyen használható legmodernebb technikai megoldásokkal
milliméter beosztású szeletvastagság-állító rendszer
professzionális termék asztal, automatikus leeresztő rendszerrel
automatikus pengevédő eltávolító rendszer
fix védőlap, a biztonságos tisztításhoz
bőséges hely az alapos tisztítás megkönnyítésére
vörös, fekete, fehér, és szürke teflon színben
felvágott-, főtt hús, sajt, és kenyér szeleteléséhez,
Szeletvastagság: 0 - 12 mm
Szeletelési méret: max. Ø 230 mm / 245 x 225 mm
Késátmérő: 300 mm
Önsúly: 27 kg
Hajtás: Szíj hajtású
Beépített pengeélező
Tápfeszültség: 230 V / 1F+N+T
Befoglaló méret: 475 x 630 x 480 mm (H)
1898-ban, amikor William Van Berkel elkészítette az első szeletelő gépet, azért, hogy kevésbé fárasztó és egyenletesebb legyen a húsok szeletelése, biztosan nem gondolta, hogy néhány évtized múlva egy elismert és minőségéről híres nemzetközi márkanév lesz. A találmány azonban valódi szükségletet elégített ki, és tényleges haszonnal járt a henteseknek. Nem sokkal később már öt kontinensen értékesítették a Berkel szeletelőket. Mindössze egy év elteltével már működött a gyár és több mint 100 gépet értékesítettek a holland piacon és hatszázat a következő évben. (...) Ekkor még mindig csak Hollandia ország határain belül értékesítették a gépeket de Van Berkel ötlete, ez az igazán ragyogó és forradalmimegoldás sokkal többet érdemelt.
Nagyon gyorsan nőtt a kereslet a "Berkel" szeletelőkre akülföldi piacokon is. A "Berkel" elnyerte sorra nyerte a hivatalos elismeréseket is, amelyeket nagy nemzetközi vásárokon szerzett. Az évek során az Észak-Hansa Vásárokban (1904), Hamburgban (1907), Düsseldorfban (1908), Lyonban (1913), San Franciscoban (1916) és Párizsban (1937) aranyérmet kapott. Az első világháború idején a Van Berkel gyár szintén épített belsőégésű motorokat, esztergákat és repülőgépeket a holland hadsereg számára, de hamarosan újrakezdte a szeletelő gépek és mérlegek gyártását. Első mérlegüket 1929-ben készítették.
A megnövekedett nemzetközi igényeket a rotterdami gyár nem tudta teljesíteni, így további gyárak épültek: Dánia (1905), Svédország, Belgium és Svájc (1909), Egyesült Államok, Dél-Amerika, Norvégia, Németország és Franciaország (1911), Anglia (1913), Ausztria, Csehszlovákia és Olaszország (1924) (1929), Spanyolország és Portugália (1939). A második világháború pusztítása a Berkel gyárakat erősen érintette. A háború utáni újrakezdést segítette a vásárlók márkába és minőségébe vetett bizalma.
A különböző Berkel-gyárak napi gyártási mennyisége meghaladja az ezer darabot.
A Berkel sonkaszeletelő – szabadalom és szóvédjegy
Az első három szabadalom
A Berkel cég történetében sok érdekes tényre figyelhetünk fel, mind szabadalom, mind szóvédjegy tekintetében. A Berkel vállalat három szabadalmat szerzett már a 19. század utolsó éveiben. Ezek közül kettő a szeletelőgép két típusára vonatkozott (Model A és Model B), a harmadik pedig egy késtípusról szólt. A Model A volt az első gép, amelynél egy üreges penge szeletelte a húst, amit egy mozgatható táblán toltak a penge irányába. A Model B pedig kis helyekre adaptált berendezés, hogy a hentes akár a pulton is használhassa. Ezért a tábla itt helyhez kötött és a pengét lehet mozgatni egy kar segítségével. A külön késtípusra vonatkozó találmányt a Berkel maga nem használta a gépeiben, a külön szabadalom célja az volt, hogy a versenytársak ne kerülhessék meg a szabadalmait a gépeiben használt késpenge kicserélésével.
A későbbiekben a Berkel számos kiegészítőt tervezett a szeletelőgépekhez, például szabadalmat szerzett egy késélezőre, ami használat közben élezte a pengét és egy eszközre, ami a levágott szeleteket egy halomba rendezte. Emellett a gépeket is folyamatosan fejlesztette, például a mozgatható táblát módosította, hogy könnyebben lehessen a húst a kés felé tolni, vagy egy kézzel is lehessen a gépet használni.
Saját szabadalmi osztály
Az 1920-as évekre a Berkel cégnek önálló szabadalmi osztálya lett és más piacok felé is nyitnak, szabadalmakat szereznek például a mérlegek piacán is. Csak 1929-ben az Egyesült Királyság területén a Berkel 21 olyan szabadalmat szerzett, amely szeletelőgépekkel kapcsolatos találmányokra vonatkozott. A cég az első 50 évében több, mint 1500 szabadalmat halmozott fel világszerte, miközben a nagy versenytárs, a szintén holland kötődésű Burgers mindössze 10-et.